Mitől fenntartható egy gyertya?

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mitől fenntartható egy gyertya? Nem mindegy, hogy a boltban melyiket kapjuk le a polcról? Ebben a bejegyzésben ízekre szedjük a gyertyákat és pontról pontra megnézzük, hogy mitől is lesz öko egy gyertya.

 

A gyertyának két fő alkotóeleme van. A viasz, ami gyakorlatilag a gyertya üzemanyagát jelenti és a kanóc, ami a gyertya motorjának felel meg. Ezen a két alapvető alkotóelemen kívül azonban számos apróság van, ami mégis sokat jelent a fenntarthatóság szempontjából. Ilyen például a kanóctalpacska, vagy az, hogy milyen csomagolást használunk, milyen gyertyás kiegészítőket választunk. Ne szaladjunk azonban előre, vegyünk pontról pontra mindent.
 

A viasz
 

A gyertyák túlnyomó többsége jelenleg paraffinból készül. A paraffint 1830-ban találta fel Karl von Reichenbach Németországban. A paraffin a kőolaj bányászata során kicsapódik a csövek falán, eltömíti a berendezéseket és sok esetben emiatt az anyag miatt állnak le a kutak. Ilyenkor különféle cégek jönnek a kőolajkutakhoz, majd sokféle eljárás segítségével eltávolítják az eltömődött csövekből és berendezésekből a nyers paraffint, melyet gyakran különféle tározókban gyűjtenek össze, ahol szállításra vár ez az anyag. Előfordul az is, hogy különféle vegyszerek segítségével próbálják meg megakadályozni azt, hogy a kőolaj kicsapódjon a csövek falán és a berendezéseken. 

A paraffin ebben az állapotában veszélyes anyagnak minősül, a különféle gyárakban tisztítási és fehérítési eljárásoknak vetik alá, hogy aztán a legkülönfélébb iparágak használják fel, mint alapanyagot. A finomítókból és gyárakból a tiszta paraffinviaszt szállítóhajókon szállítják szerteszét a világban, ahol a hajók takarítása után újabb problémát jelent a tengerek és a tengerparti élőlények élővilágában. 

Az iparban széleskörűen felhasználják a legkülönfélébb ágazatokban, úgy mint gyertyakészítés, különféle síkosító anyagok, gyógyszerek, kozmetikumok, élelmiszerek területén. Az egyik előző blogbejegyzésemben már részletesen írtam a paraffin égetéséről, így ezt most itt nem részletezem tovább. Miután elhasználtuk a paraffinos gyertyát, további problémát jelent a környezetre nézve, mivel nem vagy csak nagyon nehezen bomlik le.
 

A sztearint állati zsiradékból magas hőmérsékleten és nyomáson víz hatására bekövetkezett hidrolízis során keletkezik, vagy növényi olajokból állítják elő hidrogénezéssel. A növényi olaj elsősorban pálmaolajat jelent, ami a legtöbbször az esőerdők pusztítása révén jut el az emberekhez. Az RSPO minősítés egyfajta biztosítékot jelenthetne, de sajnos ez sem minden esetben működik. Erről részletesebben itt olvashattok. 

A szójaviasz jelenleg a legelterjedtebb növényi viaszok egyike. Érdemes azonban nagyon alaposan megnézni azt, hogy honnan érkezik a gyertyakészítéshez, mivel a legtöbb szóját, amiből a szójaviasz készül a dél-amerikai kontinensen termesztik, sokszor az esőerdő rovására. Hidrogénezéses eljárással különféle keménységű viaszok készülnek belőle, melyet illatgyertyák készítéséhez, vagy szabadon álló gyertyák készítéséhez is használhatnak. Előnye, hogy idővel ő is teljesen lebomlik a természetben.

A repceviaszhoz a repcét Európában termesztik, így kisebb utat kell bejárnia ahhoz, hogy gyertya készülhessen belőle, mint akár a szójaviasznak, akár a sztearinnak. A viaszt a repceolajból itt is hidrogénezéses eljárással nyerik, szintén készülhet belőle illatgyertya, és szabadon álló gyertya is. Idővel ugyanúgy elbomlik a természetben, ahogyan a többi természetes viasz.

A méhviaszt az ősidők óta használják az emberek gyertyakészítésre. A fiatal méhek áldozatos munkája ez a kincs, amit számtalan módon használ az emberiség. Az egyik legdrágább gyertya alapanyag, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy melyik méhviaszt használjuk, hogyan készítjük elő és milyen kanócot használunk. Az sem mindegy, hogy a viaszt a kaptár melyik részéből nyerik és hogyan olvasztják tömbökbe. Sőt a méhek tartásának módja is számít, hogy a legtökéletesebb végeredményt kapjuk. A méhviasz gyertya maradékát nyugodtan a komposztra helyezhetjük, mivel idővel tökéletesen elbomlik.

Fontos, hogy igyekezzünk megbízható, magyar méhészettől méhviaszt vásárolni, ugyanis az előre csomagolt, pasztillázott méhviaszok sok esetben nem Magyarországról származnak, vagy nem is Európából, hanem például Afrikából vagy Ázsiából.

A kanóc

A boltban kapható gyertyáknál is most már elvileg mindenhol kizárólag pamut kanócokkal találkozhatunk, régebben azonban fémszálat is kevertek a pamut kanócokhoz, azért, hogy jobban égjenek. Ha esetleg otthon ilyen gyertyát találunk, semmiképpen ne használjuk el, mert mérgező, illetve rákkeltő anyagok szabadulnak fel az égés során. Mi a gyertyáinknál kizárólag pamut kanócokat használunk, a különféle gyertyaátmérőkhöz igazítva. 

Készülnek még kanócok kenderből is, illetve bizonyos gyertyatípusoknál papírt is szőnek a pamut mellé. Nagyon hangulatos kanóctípus a fa kanóc, de nem árt megnézni, hogy a fa honnan származik.

Gyertya adalékanyagok

Rendkívül népszerűek az illatos gyertyák mostanában, de nem árt óvatosan bánni velük. A különféle illatanyagokat sok esetben több száz komponensből keverik ki és soknak mérgező, illetve rákkeltő hatása is van. Zárt légtérben égetve akár egészségügyi problémákat is okozhatnak. Mindig ügyeljünk a megfelelő szellőztetésre az illatgyertyák használatánál. Az illóolajos gyertyák használatának szabályaival sem árt tisztában lenni, főleg ha érzékenyek vagyunk az illatokra. A különféle illatanyagok befolyásolhatják a gyertya égését is, ezért pontosan ismerni kell, hogy milyen kanóctípussal dolgozzunk.

A festett gyertyák is keresett termékek a boltokban, hiszen könnyen el lehet csábulni a különféle színes, mintás gyertyák láttán. Egyet azonban ne felejtsünk el. Végső soron bármi, amit elégetünk a szobánk levegőjében fog kikötni. Továbbá a viaszban található festékszemcsék szintén befolyásolják az égést, akár gyengíthetik is a kanóc hatékonyságát.

A paraffinos gyertyákhoz sok esetben adnak még olyan szereket, melyek ellenállóvá teszik az UV sugárzás hatásaival szemben. Használnak továbbá a gyertyák külső felületén különféle lakkokat, mellyel a dekorációkat rögzítik és ellenállóbbá teszik a gyertya külsejét. Mi semmilyen adalékanyagot nem adunk a gyertyáinkhoz, annak érdekében, hogy az égés közben semmilyen káros anyag ne keletkezzen.

Gyertya kiegészítők

Akármennyire is odafigyelünk a gyertyák égetésénél arra, hogy ne csöpögjenek, néha előfordul, hogy lecsöppen egy-egy viaszdarab. Érdemes a gyertyákhoz olyan kiegészítőket választani, melyek biztonságosak és megóvják bútorainkat. Lehetőség szerint hazai alkotókat támogassunk vásárlásunkkal, mert szívüket-lelküket beleadják egy-egy alkotásuk létrehozásába.

Csomagolás
 

A boltban kapható gyertyákat általában műanyag zacskókba csomagolják, amivel csak a szeméthegyeket növeljük. Válasszunk olyan gyertyát, melynek csomagolásához újrahasznosítható vagy újrahasznosított anyagot használtak. A kraft kartonból készült dobozok is jó megoldást jelentenek, de megújult termékeinknél már teljesen újrahasznosított dobozokat használunk.

Szállítás
 

Online webáruházként nem mehetünk el szó nélkül a szállítás mellet és nem is akarunk úgy tenni, mintha ez nem jelentene terhelést a környezetre nézve. Az éves bevételünk egy részét minden évben felajánljuk az MME Bükki Helyi Csoportjának, hogy segítsük a madarak életét és a Bükk élővilágának megőrzését. Folyamatosan gondolkodunk új projekteken is, ahol segíthetnénk, de erről még egyenlőre nem árulhatok el többet. :) Kövessetek minket Instán, Facebook-on és időnként nézzetek vissza a blogra is a legfrissebb hírekért.