Itt van ismét a Tavasz ünnepe

Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes.

                                 Tóth Árpád

Ezt a gyönyörű verset egyik kedves általános iskolai angoltanárnőm mondta nekem a ballagásunkkor. Akkor könnyekig meghatódtam tőle, bár az igazi jelentését csak most kezdem megérteni. 

A tavaszi napéjegyenlőség csillagászatilag azt jelenti, hogy a Nap ma pontosan az Egyenlítő felett halad át, így az északi és a déli félgömbön is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A déli féltekén azonban ez a nap a csillagászati ősz kezdetét jelenti. Az északi féltekén ez a nap jelenti a Tavasz, a Fény, az Élet érkezését minden évben. Sok népnél gyakorlatilag inkább ezt a napot tekintik az újév kezdetének, mint január 1-et.

Ilyenkor végre eltesszük a téli kabátot és csizmát, kicsinosítjuk a házat, elvetjük a magokat a kertben. Könnyebben rávesszük magunkat egy sétára a szép tavaszi napsütésben, új dolgokat tervezünk el. Kiülünk a kávéházak teraszára és boldogan hallgatjuk a madárcsicsergést. Észrevesszük a nyíló virágokat és örülünk a kellemes illatuknak, amivel megörvendeztetnek, amíg elrobogunk mellettük. 

A fény maga a csoda. Nélküle elképzelhetetlen lenne az élet, mégis csak akkor csodálkozunk rá a jelentőségére igazán, ha sokáig tartó szürkeség vesz minket körbe, vagy napfogyatkozás van. Egyszer magam is kipróbálhattam, hogy milyen is fény nélkül élni. Részt vettem a Láthatatlan kiállításon, ahol teljesen tökéletes sötétségben haladtunk végig a különféle termeken. Eddig még soha nem tapasztaltam ilyen sötétséget, mert éjszaka is mindig van valamilyen fény, legyen az utcai lámpa, vagy a csillagok. Miután kijöttünk a körülbelül egy órás kiállításról jobban megtanultam értékelni, hogy látok.

Még ha a hétköznapi rohanásban nem is veszünk róla tudomást, tulajdonképpen a fény irányítja az életünket. Befolyásolja a hormonjaink és az immunrendszerünk működését, a kedélyállapotunkat és a teljesítőképességünket is. A fény hiánya különféle betegségekhez vezet, a középkorban kínzóeszközként is alkalmazták a fény megvonását. Ugye ismerős a téli depresszió fogalma? Ez is a hosszan tartó fényhiányos időszak számlájára írható.

A svédeknél például ilyenkor fogy a legtöbb gyertya, nem véletlenül. A gyertya a látható fény teljes spektrumát kibocsátja, ráadásul hasonlóan mint a Nap. Gömbszerűen, szóródva. Mivel a kibocsátott fény legjelentősebb része a sárga tartományba esik a lángot is sárgának látjuk. Azonban jelentős az infravörös tartományba eső kibocsátás is, ami miatt a gyertyafényt meleg hatásúnak érzékeljük. Néhány gyertya segítségével könnyen jobb hangulatba hozhatjuk magunkat a fényhiányos időszakokban, vagy csak kellemesebbé tehetjük az estét.

Amikor azonban teljes erejével süt a csodálatos tavaszi nap, mint ahogy ma is, akkor irány a szabadba, amint tehetjük! Akár csak egy óra erejéig is! Az egészségünkért mindenképpen megéri!